Mielőtt elalszom

Képzeld el, hogy puzzle-darabkákból kell összeállítanod a saját életedet. Egy olyan puzzle-ből, aminek a teljes képét sohasem láttad. Egy olyan puzzle-ből, amelyből hiányoznak darabkák. Egy olyan puzzle-ből, amelybe valaki szándékosan idegen darabokat rejt bele, másokat pedig kivesz belőle. Borzalmasan hangzik, ugye?

Christine Lucas így él nap mint nap. Egy 20 évvel ezelőtti esemény hatására elvesztette az emlékezetét, és most, 47 évesen minden reggel idegen ágyban, idegen férfi mellett, idegen testben ébred. Jeges félelem és kétségbeesés markolja a szívét, mert fogalma sincs róla, hogy ki ő. Aztán minden reggel kiderül, hogy az ágy az ő ágya, a férfi az ő férje, a test pedig az ő teste, csak nem emlékszik rá.

"Mintha két énem lenne egyszerre ugyanabban a testben: az egyik egy negyvenhét éves nő, higgadt, udvarias; valaki, aki pontosan tudja, mi a jó és mi a rossz, hogyan kell viselkednie az adott helyzetben. A másik még a húszas éveiben jár, és hisztérikusan sikítozik."

Christine naplóírásba kezd, ennek segítségével próbálja összerakni az emlékeit, ám hamarosan kiderül, hogy semmi sem az, aminek látszik. Időnként felbukkan egy-egy újabb kép, de túl sok a fekete folt a múltjában, és ami előkerül, az is csak keserűséget és újabb kételyeket hoz. Ahogy újabb és újabb képek jelennek meg Christine előtt, egyre inkább elbizonytalanodik, végül már azt sem tudja, hogy a gondolatai emlékek-e vagy csak képzelgések.

"Ez nem élet. Csak puszta vegetálás, egyik pillanatról a másikra. Se múltam, se jövőm, se emlékeim, se terveim. Az állatok élhetnek így. És az a legrosszabb az egészben, hogy még azt sem tudom, mi az, amiről nem tudok."

Nagyon ritka, hogy nem nézek utána alaposabban egy-egy könyvnek, általában moly vagy goodreads adatlap megnézése nélkül nem választok könyvet, az pedig még ritkább, hogy még a fülszöveget se olvassam el teljesen, mielőtt belekezdek egy könyvbe. Most viszont ez történt, a fülszövegnek csak az első felét olvastam el, ez alapján viszont meg voltam róla győződve, hogy valami Az ötven első randi-szerű romantikus történetet kapok, ahol a kitartó férj minden nap újra meghódítja amnéziás szerelmét. Ez a könyv viszont minden, csak nem romantikus, de pont ez az, ami miatt sokkal többet kaptam ettől a regénytől, mint amit vártam. Teljesen letaglózott a könyv... este kezdtem el olvasni, hajnali háromkor esett ki a kezemből, aztán reggel ismét vele kezdtem. Nagyon rég volt már, hogy ennyire odavoltam egy könyvért! 

Miközben Christine történetével ismerkedünk, az apró információkból egy kellemesen hátborzongató, izgalmas thriller bontakozik ki, alig bírtam letenni! Pici negatívum, hogy időnként kicsit nyúlt, mint a rétestészta, talán 50 oldallal rövidebben jobban ütött volna, de ez legyen a legkisebb gond! Nálam toplistás a könyv! :)

Steven Watson 1971-ben született Strourbridge-ben. A birminghami egyetemen tanult, majd Londonba költözött, ahol különböző kórházakban dolgozott hallássérült gyerekekkel, esténként pedig regényeket írt. 2011-ben debütált Mielőtt elalszom című regényével, mely nemzetközi sikerré vált, a világ 37 országában jelent meg.

Kiadó: Athenaeum Kiadó

Kiadás éve: 2011

Eredeti címe: Before I go to Sleep (2011)

Forrás: könyvtár

Oldalszám: 462