2014. május 7., szerda

Oni: A Néma Város


Buglyó Gergely trilógiájának első részével, a Szürke vérrel tavaly találkoztam, olvasás után pedig interjút is készítettem a szerzővel. Miután az első részt pozitív élményekkel zártam, kíváncsian vártam, hogy a trilógia második része is képes lesz-e lekötni engem, akiről bármit el lehet mondani, csak azt nem, hogy vérbeli fantasy-rajongó lenne...

A Néma Város még friss, ropogós, hiszen a Könyvfesztiválra jelent meg, így még viszonylag kevés információt lehet róla találni. Elsők között lenni mindig nagy öröm, de nagy felelősség is, úgyhogy megpróbálok a szokásosnál kicsit részletesebben írni, mert ha jól látom, még nem is született más blogbejegyzés A Néma Város olvasásáról.

Picit tekintsünk vissza az első részre!

A történet egy álmos dunántúli kisvárosban, Kalpagon kezdődött. Főszereplőink a Fekete-testvérek, Áron, Nátán és Lili, akik emberfeletti képességekkel és napfény hatására elszürkülő vérrel rendelkeznek. Zsenge koruk ellenére fontos küldetésük van; egy édesapjuk által hátrahagyott levélből kiderül, hogy egy évszázadokkal ezelőtti jóslat alapján az ő feladatuk az, hogy megvédjék Wereczkey Annát, akire komoly veszély leselkedik. Rég nem látott édesapjuk levele nem tér ki a részletekre, így fogalmuk sincs, mivel állnak szemben, és mennyi megpróbáltatás vár rájuk az út során.

Virág Fruzsina díjnyertes
rajza az Oni rajzpályázatára
Az első rész az alvilágban, Amurtában, az Altare Tertium, azaz a Harmadik Oltár Társaságának erődjében ér véget, és itt is veszi kezdetét a következő rész. Időközben a Fekete-testvérek az Altare Tertium majdnem teljes jogú tagjaivá váltak. Küldetésük továbbra is az, hogy megvédjék Annát, akinek életét egyre jobban megnehezíti az Arctalan Kóborló, aki lelke mélyén élősködik.

De ki is ő valójában? Erre választ adhatna az évszázados jóslat, ám azt hétpecsétes titokként őrzik, így az Áron, Nátán, Lili, Feri és Anna ötösfogata kénytelen más megoldást keresni, hogy végre fényt derítsenek a rejtélyre. Útjuk ezúttal a Néma Városba vezet, de a testvérek Szürkevérűként hiába erősebbek, mint az emberek, hamarosan be kell látniuk, hogy az Onik, Virrasztók és más lények még őket is igencsak megizzasztják.

Szima Rella rajza
az Oni rajzpályázatára
A trilógia második része sokkal akciódúsabbra sikerült, mint az első - pedig izgalomból ott sem volt hiány -, emiatt véleményem szerint kicsit "fiúsabb" lett a történet, a 360 oldalnyi folyamatos feszültség majd' szétrobbantja a könyvet. Az első rész hétköznapjainak búcsút inthetünk, helyettük az izgalmas jelenetek egymásnak adják a kilincset a könyvben. Ez egyrészt jó, mert lehetetlen unatkozni a könyv olvasása közben, másrészt viszont eléggé megnehezíti azoknak a dolgát, akik nem akkora fantasy-rajongók. Én személy szerint kicsit hiányoltam a lágyabb, átvezető jeleneteket, mert az első részben Buglyó Gergely humora itt bontakozott ki leginkább, a másodikban viszont erre a sok harc és menekülés közben nagyon kevés lehetőség adódott.

Persze értem én, hogy a komolyodó cselekmények megkövetelték az egyre több akciót, néha mégis jólesett volna egy kis kikapcsolódás, egy kis csend, csak 2-3 oldal, amikor kivételesen nem leselkedik ránk semmi veszély. Amit időnként éreztem, azt a könyv egyik főszereplője, Feri tökéletesen megfogalmazta a könyv 60. oldalán:
"Izgalmas itt az élet, meg minden, de neked nem hiányzik már egy kis nyugi?"
Egyébként a cselekmények közötti átvezetés sokkal finomabbá és gördülékenyebbé vált az első részhez képest, a magyarázatok és lezárások is logikusabbak, ráadásul a rejtélyekre sem kapunk olyan könnyen választ, mint az első részben. Az író megtanulta kicsit jobban elnyújtani az egyes szálakat, és ez kifejezetten jót tett a könyvnek, sokkal jobban fenntartja az érdeklődést és a kíváncsiságot.

Tetszett, hogy betekintést nyerhettünk a japán kultúra néhány újabb apró részletébe, illetve annak is örültem, hogy az első részben csak említés szintjén előforduló Yrick, a Fekete-testvérek apja ebben a kötetben nagyobb szerepet kapott. A történet végén vele kapcsolatban kapunk is néhány kérdéses szálat, amire csak a harmadik rész adja majd meg a választ.

A túl sok szereplő miatt továbbra is kicsit nehezen tudtam követni a történetet, és időnként nagyon kellett összpontosítanom, hogy ne kavarodjak bele a szálakba, de összességében úgy gondolom, hogy nagyon jó irányba halad ez az egész, kíváncsian várom a befejező részt! Ha titeket is érdekel, találkozunk ugyanitt jövőre, amikor már a sorozat befejező részéről, A bábu és a Talizmánról is beszámolhatok! :)

A könyvet köszönöm a Ciceró Könyvstúdiónak!

Buglyó Gergely 1980-ban született Debrecenben, feleségével és két kisfiával ma is itt él. Orvosi diplomát szerzett, jelenleg a Debreceni Egyetemen dolgozik kutatóként és oktatóként. A japán sakk és kultúra mellett nagy szenvedélye a fantasy-irodalom.

Kiadó: Ciceró Könyvstúdió
Kiadás éve: 2013
Forrás: kiadó
Oldalszám: 362

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése